A kolbásztök termesztése

A kolbásztök (Lagenaria siceraria provar. turbinata) a kabakosok közé tartozik, a lopótökök egyik fajtacsoportja. Megjelenésben leginkább a lopótökhöz vagy a kobaktökhöz hasonlít, de a termése egyenletesen vastag, csőszerű, nem szélesedik ki. Neve is innen ered, a támrendszerre felfuttatott, csüngő, 1,5-2 méter hosszú termés vékony, kolbászra hasonlító, érdekes színfoltja lehet kertünknek. A kolbásztök termesztése megegyezik a hozzá hasonló tökfélékkel, zsenge termése fogyasztható, sokrétűen elkészíthető, igazán ízletes.

Palántanevelés

A kolbásztök ültetése történhet előre nevelt palántákkal, melyek amikor az időjárás engedi, kiültethetőek szabadföldbe. Áprilisban egy kis cserepet, palántázó tálcát töltsünk meg jó minőségű virágfölddel és körülbelül 1 cm mélyre helyezzük el a magokat. Locsoljuk meg a földet, és tartsuk 20 °C körüli vagy ennél melegebb helyen! Figyeljünk arra, hogy a föld folyamatosan legyen nedves! Mivel a kolbásztök magját kemény, fás maghéj védi, a csírázás hosszabb ideig is eltarthat, akár 2-3 hétig is várni kell a sziklevelek megjelenésére. Ezt követően tartsuk továbbra is 20 °C körüli, vagy melegebb helyen a palántákat, ahol sok fény éri őket, a földjük pedig legyen mindig kicsit nedves. Május végén, júniusban, amikor már nem várható fagy, 4-5 napon keresztül szoktassuk a palántákat a külső környezethez, minden nap egy kicsit több időre helyezzük ki a növényeket a szabadba, majd néhány nap elteltével ültessük ki őket, 2-3 méter távolságra egymástól. A kiültetett palántákat rendszeresen öntözzük, kezdetben nehezen viselik a szárazságot.

Vetés

A magokat a tavaszi fagyok elmúltával, április végétől május végéig, június legelején állandó helyükre ültetjük. Egymástól legalább 2-3 méter távolságra fészkeket alakítunk ki, melyekbe fészkenként 2-3 db kolbásztök vetőmagot szórunk körülbelül 5 cm mélyen, majd alaposan belocsoljuk. Késő májusi vetéséből adódóan remek másodvetemény. A maghéj kemény, fás, ezért hosszabb csírázási idő jellemzi (akár 2 hét!), mint a többi tökfélét.

kolbasztok-vetomag
A kolbásztök magját kemény, fás maghéj borítja.

Talaj

A kolbásztök tápanyagigényes növény, vetés előtt a talajt érett komposzttal trágyázzuk meg, alaposan ássuk fel!

Fényigény

Világos, napos fekvésű helyre ültessük.

Hőigény

Melegigényes növény, érzékeny a fagyokra, ezért mindig a tavaszi fagyok elmúltával, május második felében ültessük szabadföldbe.

Vízigény

A kolbásztök vízigényes növény. A fiatal növényeket rendszeresen öntözzük, valamint nyár közepén, a virágzást követően a termésfejlesztés időszakában szintén magas a vízigénye.

Gondozás

A kolbásztök termesztéséhez ajánlott támrendszert használni, kerítésre, növényfuttató rácsra, kisebb fákra felfuttatni. Indái folyamatosan nőnek, elérhetik a 4-5 méter hosszúságot. A felfuttatott növényen a termések lefele csüngők, egyenesek lesznek. Támrendszer nélkül a növény befutja a talajt, a földön maradó termések minden irányba tekerednek, nem lesznek egyenesek. Néhány tő esetén nem szükséges komoly támrendszer kiépítése, azonban nagyobb mennyiségű kolbásztök termesztése már megerősített támrendszert igényel a nagy súlyú termések miatt. Lisztharmattal és peronoszpórával szemben ellenállóbb, mint más tökfélék.

Termés

A zsenge, fiatal kabaktermések fogyaszthatóak, akár már 20-25 cm-es korukban, ekkor még hámozni sem szükséges. Fogyasztása elsősorban addig ajánlott, amikor a termés zsenge, a külső bőrszövet puha, a magok nem fásodtak. Ennek ellenőrzésére jó módszer, ha megpróbáljuk megkarcolni a héjat (pl. körömmel), és ekkor könnyen meg tudjuk sérteni a bőrszövetet. Augusztustól októberig, az őszi fagyokig szüretelhetjük.
Érett termése 8-12 cm átmérőjű, felfuttatva elérheti a 1,5-2 méter, ritkán a 2,5 méter hosszúságot, héja sárgásbarna színű, kemény. Ennek már csak díszítő értéke van, a kert és az őszi dekoráció különleges elemévé válhat, de fogyasztásra már kevésbé alkalmas.

Felhasználás

Csüngő termései zsengén a többi tökféléhez hasonlóan felhasználható, leginkább a cukkinihez hasonlít. Süthető, könnyen tölthető, rántható, rakott zöldségnek is használható, roston süthető, készülhet belőle pörkölt, lecsó, főzelék és saláta is. Emellett a kolbásztök díszítő értéke kettős, alkalmas lugasok kialakítására, kerítésen, növényfuttató rácsokon szép zöld felületet biztosít, valamint a fejlődő tökök a növényen mutatósak, fiatal korban formázhatóak. Az érett termésnek már csak díszítő értéke van, akár 1,5- 2 méter hosszúra is megnőhet, ezzel a kert és az őszi dekoráció különleges elemévé válhat. Kiszárítva évtizedekig eltartható és felhasználható lakásdekorációra, szárazvirág-csokrok és szárazvirág-díszek készítésére. Ha szép csillogást szeretnénk a kiszáradt terméshéjnak, lakozzuk le!

Érdekesség a kolbásztökről

Sokan úgy tartják, ha az indán levő kolbásztök terméséből levágunk egy darabot, az tovább nő. Az igaz, hogy a fiatal, nagyon vékony termések a sérüléseket képesek kiheverni, a vastagabb, fogyasztásra alkalmas termések azonban már nem. Ezért mindig szedjük le az egész termést, a megvágott ugyanis el fog pusztulni a növényen!