Leírás
Spenót vetőmag Monores fajta. A Monores korai, gyors növekedésű, tavaszi és őszi termesztésre is alkalmas spenótfajta, mely könnyen áttelel, így tavasszal már korán szedhető. Közepes méretű levelei oválisok, felületük enyhén hólyagos. Friss fogyasztásra és fagyasztásra is kiváló. A spenót (Spinacia oleracea) termesztése egyszerű, kezdő kertészek számára is ideális. Világos, napos helyet igényel, öntözni csak a tavaszi/őszi esők elmaradása esetén, szárazság idején szükséges. Legkorábbi tavaszi zöldségeink egyikeként fontos vitamin- és ásványi anyag forrás a téli időszak után. A spenót termesztéséről és további fajtákról itt olvashatsz.
Talajigény:
A spenót termesztéséhez a legtöbb kerti talaj alkalmas. A gyomok eltávolítása után a talajt érett komposzttal trágyázzuk, alaposan ássuk fel! A túl lúgos, vagy a túl savanyú talaj, valamint a homoktalaj azonban nem kedvező számára. Fejlődése során káliumot és nitrogént igényel.
Fény- és hőigény:
A világos, napos fekvést kedveli; naponta minimum néhány órás napfény szükséges számára. A magok 4 °C-os hőmérsékleten csíráznak, a fiatal növények elviselik a kisebb talaj menti fagyokat, a növény 15-16 °C hőmérsékleten fejlődik a legjobban. Az áttelelő késő őszi vetés növényeit szalmával takarva védhetjük a nagyobb hidegek ellen.
Vízigény:
A vetést követően ha nincs természetes csapadék, tartsuk nedvesen a földjét az első levelek megjelenéséig, ezt követően a tavaszi, illetve őszi esők biztosítják számára a szükséges nedvességet. Öntözni csak szárazság idején szükséges.
Vetés:
A vetés során sorokat alakítunk ki, a sortávolság 20 cm, a magokat 2-3 cm mélyre ültetjük, a tőtávolság 10 cm.
tavaszi vetés: februártól áprilisig
őszi vetés: szeptember
Vetőmagszükséglet:
Sor és tőtávtól függően 1,6-2,2 g/m² (16-22 kg/ha)
Növénytársítás:
A spenót szinte a legtöbb zöldségnövénnyel ültethető szomszédságba, vagy lehet előveteménye. Előveteményként az előnye, hogy gyökere mélyen átszövi a talajt, fellazítva azt, ezzel javítja vízelvezető képességét és levegőzését.
jó szomszédok– bátran ültethetjük őket a spenót közelébe: bab, borsó, burgonya, eper, hagyma, káposztafélék, karalábé, karfiol, kukorica, majoranna, padlizsán, paradicsom, retek, zeller
rossz szomszédok– ne ültessük a spenót közvetlen közelébe: sárgarépa, mángold, cékla
Növényvédelem:
A megjelenő gyomokat távolítsuk el; szárazság esetén öntözzük.
Gombás megbetegedése a spenótperonoszpóra, a leveleken halványsárga, a fonákon szürkéslila penészes foltok jelennek meg. A spenót kártevői a spenótlégy, levéltetvek közül a fekete répalevéltetű, zöld őszibarack levéltetű, uborka-levéltetű, és a meztelen csigák. A vetés előtt gondosan előkészített talajjal, vetésforgóval és nem fertőzött magok vetésével, valamint a fertőzött részek azonnali eltávolításával védekezhetünk.
Szüret:
A spenótot, ideális körülmények között nevelve, a magvetést követően körülbelül 6-7 hét után kezdhetjük szüretelni. Szedéskor a nagyobb, külső leveleket szedjük, ollóval vágjuk le, nem kell a teljes növényt felszedni, így további levelek fejlődhetnek. Amikor a növény elkezd megnyúlni, magszárat képezni, már nem érdemes a leveleket tovább szedni, elöregednek, keserűek lesznek. Hacsak nem szeretnénk magot fogni, a magszárba nyúló növényt húzzuk ki gyökerestől, és ültessünk a helyére más zöldségnövényt.
tavaszi vetés szüretelése: áprilistól júniusig
őszi vetés szüretelése: októbertől novemberig
Kiszerelés:
3 g/csomag
(1,3-1,8 m² területre elegendő )
